Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
RÉGÉSZET TANSZÉK

 

Tanulmányút - Jagiellonian University, Krakkó

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Oktatói tanulmányút

Jagiellonian University, Krakków, Institute of Archaeology, Department of Iron Age Archaeology

 

Utazás ideje: 2018. 02. 26 – 2018. 03. 02.

Útvonal (ország, város): Krakkó, Lengyelország

Utazás tárgya: tanulmányút a krakkói Jagelló Egyetem vaskoros tanszékére kapcsolatépítés és kutatás céljából

Fogadó intézmény: Institute of Archaeology, Jagiellonian University, Kraków

 

A római császárkori Barbaricum kutatásának egy speciális témakörével, a Przeworsk kultúrával foglalkozom kutatásaimban, mely régészeti kör törzsterülete Lengyelországban található. Kiemelten fontos ezért a hazai kutatásban a lengyel kollégákkal való kapcsolattartás és egyeztetés.

Tanulmányutam során a korszakkal foglalkozó tanszék vezetőinek, főként Renata Madyda-Legutkonak, Judyta Rodzinska-Nowaknak és Joanna Zagórska-Telegának mutattam be a hazai régészet és saját kutatásaim eredményét.

http://www.archeo.uj.edu.pl/en_GB/struktura/zelazo

Szakmai beszélgetéseink során a 2016-ban summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációm eredményeit mutattam be. Kutatásaimban a római császárkori barbár Przeworsk-kultúra Hernád-völgyi megtelepedésének komplex régészeti értékelését végeztem el. A régészeti kultúrának csupán kisebb része esik Magyarországra: törzsterülete Lengyelország déli és keleti része, és kiterjedt Kárpátalja, Kelet-Szlovákia és Északnyugat-Románia területére is. A témakör vizsgálata hazai szinten az 1960-as évek óta abbamaradt, így kutatásaimban a legújabb feltárási eredmények alapján a kultúrkör megtelepedésének kronológiájára, a települések fejlődésének dinamikájára, az anyagi kultúra átalakulásának vizsgálatára is kitértem. 

 

Lehetőségem nyílt több esetben is megtekinteni az egyetem saját régészeti gyűjteményét, az utóbbi években feltárt, de még publikálatlan leletanyagát. A települések maradványán előkerült leletanyag, elsősorban az asztali kerámia formái jól szinkronba hozhatóak az Északkelet-magyarországi, hasonló korú leletekkel.

A fent bemutatott kutatási terület azért speciális, mert a nálunk peremterületnek számító régió kimondott érdeklődésre tart számot a lengyel kutatásban. A terület jellegéből adódóan a kapcsolattartás a külföldi kollégákkal elengedhetetlen lett volna korábban is, ám évtizedek óta nem akadt magyarországi kutatója a témakörnek.

A Pécsi Tudományegyetem szempontjából kiemelkedően hasznos, hogy ennek a témakörnek, és a római kori Barbaricum kutatásának nálunk is van külön kerete Magyarországon. A további kapcsolatok és pályázatok szempontjából ezért fontos, hogy a pécsi műhelyt keressék meg egy esetleges együttműködés keretében. Külföldi tanulmányutammal ezt a folyamatot alapoztam meg. 

 

                                                                                                                                                                                                   Dr. Soós Eszter