Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
RÉGÉSZET TANSZÉK

 

Népvándorlás-kori régészet (BA)

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A magyarországi népvándorlás-kori régészeti oktatás hagyományaihoz kapcsolódva a népvándorlás-kori régészet szakág a Kárpát-medence Római Birodalommal szomszédos, majd a római közigazgatás megszűnése után megtelepedő népeinek régészeti hagyatékával foglalkozik (császárkori kelták, szarmaták, dákok, germánok, hunok, avarok, szlávok, frankok, bolgárok, székelyek, honfoglaló magyarok és segédnépeik) a Kr.u. első évezredben. A régészeti jelenségek és a leletanyag megértéséhez a kora középkori írott források folyamatos olvasása mellett okvetlenül szükséges a népvándorlás-kor egyes korszakaihoz köthető anyagi kultúra kelet-európai, észak-európai, nyugat-európai, itáliai, bizánci, perzsa és a 7. századtól iszlám kapcsolatainak részletes feltérképezése, amely a hazai és nemzetközi kutatás legújabb eredményeinek figyelembe vételével (például az egyes lelettípusok konkrét néphez, etnikumhoz kötéséből adódó problémák részletes megtárgyalásával) történik. 

A szakág egyik fő profilja a római kori Barbaricum régészete, amely a Római Birodalommal szomszédos barbár népek és kultúrák történetét, régészetét és anyagi-szellemi kultúráját vizsgálja az írott források olvasása - értelmezése mellett részletes település-, temető- és leletanyag-elemzésekkel. Tanszékünkön a közeli jövőben a Barbaricum régészetének oktatása önálló szakággá válik. A szakág főbb kurzusai: A római kori Barbaricum története és régészete; Római – barbár kapcsolatrendszerek; A Kr. u. 5. és 6. század régészete; Település- és temetőelemzési módszerek; A 9. század régészete; Bizánci régészet; Az avar kor régészete; Honfoglalás-kori régészet.